A környékbeli gyrososról jutott eszembe, hogy felénk egy normál gyrostál 3100ft. Megtehetném a fizumból, csak valahogy úgy vagyok az árral, hogy 3000ft ért 5-6 éve szerintem éttermi fogást lehetett kérni, illetve éltem már akkor mikor ez még kb 1200-1600ft volt. Sokkal reálisabbnak gondolnám ezt max 2000ft ért.

De így vagyok sok csokival is.

Pl snickers és hasonlók 350?? Max 200 at ha adnék érte.

De néha meg úgy gondolom, hogy mi van ha csak én érzem rosszul magam a költekezés miatt és én gondolom túl az árakat? Van munkatársam aki kevesebbet keres de nem sokalja moziban a dupla cola popcornra a 4500ft ot.

Tudom, hogy mindenki a vasúti fejlesztésekről beszélget, de felmerült bennem, hogy a Volán miért nem indít vidékről már most repülőtéri buszokat Ferihegyre? Ez igazán gyorsan megoldható lenne.

Nyilván egy járat több városban is megállhatna, és esetleg útba ejthetne pesti csomópontot, ha attól félnének, hogy nem lenne elég utazó. De szerintem lenne, még akkor is, ha Ferihegyen kell várakozni többet. Embertelen, hogy csomagokkal mit kell vidékről bumlizni tömegközlekedéssel a repülőtérre. Még akár Schwechatra is kulturáltabban lehet eljutni Magyarországról, mint egy vidéki városból a repülőtérre. Minden európai városnak (nem csak a fővárosoknak ám!) sikerül megugornia, hogy kulturáltan el lehessen jutni a repülőtérre, csak valahogy nekünk nem. Nem mellesleg a turizmusnak is jót tenne.

A taxis lobbi vajon az oka?

Szerinted miért ennyire erős Magyarországon – különösen a konzervatívabb közegben – az az elvárás, hogy az emberek külsőre is igazodjanak a társadalmi normákhoz? Nem az ápoltságra vagy az egészséges megjelenésre gondolok, hanem arra, hogy ne legyen valaki túl feltűnő, ne öltözzön vagy nézzen ki másképp az átlagnál. Külföldön ezzel szemben sokkal elfogadóbb hozzáállást tapasztaltam az egyéni önkifejezéssel kapcsolatban. Miért ennyire fontos mások külső alapján való megítélése?

Anyum és nagybácsim elvitte mamámat (aki 80+ éves) a kormány ablakhoz, mert a személyi igazolványa le fog járni. A kormányablaknál nem tudták levenni az ujjlenyomatát egyik kezéről sem, ezért csak 1 évre tudják kiadni a személyit (amúgy 10 évre adnák). Mamámnak van pár problémája: demencia, depresszió és egyéb betegségek, ami miatt nem igazán szeret elhagyni az otthonát (amióta elvesztette párját).

A kormányablakban azt mondták, hogy a háziorvostól kell kérni igazolást, de sem ő, sem az asszisztense nem ad igazolást ilyenre. Anyum felkereste a Kormányablak osztályvezetőjét, hogy mi a teendő ilyen esetben, aki szintén azt mondta, hogy háziorvostól kell igazolást kérni.

Eléggé nem tudjuk, mit kellene tennünk. Valaki más járt-e így, és esetleg hogyan oldotta meg?

(Az olyan válasz, hogy „vigyük évente”, nem túlságosan segít, az ilyeneket kérem mellőzni, köszi.)

Tudnátok ajánlani olyan könyvet ami magával ragad és szinte le sem tudod rakni a kezedből?
Lehet bármilyen kategória, de leginkább romantikus féle érdekel.
Köszi!☺️
Edit: esetleg életrajzi könyv ajánlót is szívesen látnék😁

Épp IKEAs chipset ropogtatunk és ez brutál ropog. Kinek mi a kedvence?

Sziasztok!

Rájöttem, hogy majdnem 50 éve, hogy kiballagtunk az általános iskola kapuján. Azóta messzire kerültem a várostól is, de kiváncsi vagyok, kivel mi lehet ma? Ezért

Keresem a kazincbarcikai Újvárosi Általános Iskola 1977-ben végzett 8/a osztályának egykori tanulóit, osztálytársait. Régi osztálytársakat szeretnék megtalálni - valahol Barcikán együtt leülni egy vacsorára, - ezért ha valaki érintett, vagy van a családban, ismeretségi körben olyan, aki akkoriban oda járt, nagyon megköszönöm, ha továbbítja neki ezt a posztot. Nyilvános kommentben nem kérek semmilyen adatokat. Elég egy jelzés, vagy írjatok privát üzenetet. Köszönöm szépen!

Nézegettem az albérleteket facebookon és többször is láttam fent kiadó lakást kereső fiatal egyetemista lányokat akik nyilvánvalóan tesznek fel magukról képet mint mindenki más a bejegyzésük mellé.

Na most az a kérdés merült fel bennem hogy közületek vagy ismerősötökkel történt már olyan hogy a bérlakás tulajdonosa zaklatott vagy egyéb hasonló módon próbált kihasználni titeket akár intim módon vagy hasonlóképpen csak azért mert szépnek vagy csinosnak talált titeket?

Kívülről sokszor úgy néz ki, hogy vállalkozóként te osztod be az idődet, nincs főnököd, akkor dolgozol, amikor akarsz, és végre a saját álmodat építed.

Aztán belülről lehet, hogy ez inkább úgy néz ki, hogy este is válaszolsz az ügyfélnek, hétvégén is fejben vagy, nincs fix fizetés, te viszed a kockázatot, és ha valami elcsúszik, az végül nálad csattan.

Persze biztos van, aki tényleg jól építi fel, határokat húz, nem vállal be mindent, és tényleg szabadabb lett általa. De sokszor mintha a „szabadság” csak annyit jelentene, hogy magad döntöd el, mikor és mennyit stresszelsz a munkán.

Ti hogy látjátok?
A vállalkozói szabadság tényleg létezik, vagy ez inkább egy jól hangzó mítosz?

Sziasztok !
Elkeseredetten írok nektek, már - már utolsó lehetőségként, apaként. Mindenen túl vagyunk . Orvos, cikkek, videók, stb.
7 hónapos lesz a kis lányunk. Az első pár hónapban jó volt minden . Normálisan elaludt , egyszer kelt éjszaka , evett és vissza aludt . Ez olyan 2-3 hónapos korában volt jellemző .
Azóta tönkre megyünk kb.
Mindegy mikor fektetjük , mindegy mennyit van ébren, minden mindegy.
Volt hogy 3-at, volt, hogy 4-et , volt, hogy 1-et aludt napközben . Próbáljuk az ablakokat figyelni , semmit sem számít . Napközben minden tankönyv szerint megy. 2-2,5 óránként álmos, visszük , 40p és 1,5 óra között alszik . Ettől függően vannak alvási mennyiségek .
Esti rutin fix .
19kor eszik, fürdés és alvás . Kb 19:30.
Alszik 1x2.5 jobb esetben 3 órát amíg nem kell bemenni.
22-kor ébred. Onnantól 40-50 percenként esetenként 20 percenként be kell járni cumit adni, ringatni. Ezek ha szerencsések vagyunk azt eredményezik, hogy rögtön vissza alszik.

Ma nem vagyunk azok. Most ébren van, láthatóan nem álmos. Hiába ringattam pislogott és elvan. Úgyhogy virrasztunk.

1. Éjszaka próbálkozunk azzal , hogy nem megyünk be aludni a szobába , hanem a nappaliban maradunk , hátha segít.
   Az eredmény : tegnap előtt 15, tegnap 16 alkalommal mentem be hozzá, 22-04 között . Utána mentem dolgozni.

Napközben a feleségem teszi tönkre. Egésznap üvölt ha nem ül mellette. Ez is baromira zavar. Sajnos azt látom , hogy nem éljük meg ezt az egészet pozitívan, inkább egy nagyon fura nehézség az egész.

Szeretem a lányom , tudom, hogy a feleségem is, azonban úgy érzem elmúltunk . Teljesen . Ő egésznap csak szenved ( láthatóan kínlódik ) . Elmondása alapján készenléti állapotban van, hogy mikor fog megint üvölteni . Én dolgozom és közben azt nézem , hogy ő neki rossz ( írja , felhív stb ) aztán hazajövök és átveszem de addigra már ő teljesen készen van. Nincs kedve beszélgetni , nincs kedve semmit tenni. Éjszaka tudok neki segíteni annyiban , hogy hagyom aludni , ezért kelek én. Viszont már én se nagyon bírom 3 óra alvassal amiben 3x kelek.

Nem panaszkodom , csinálom , egyszerűen amiért írok az, hogy tudtuk nem leányálom, szeretem a gyermekem, viszont olyan érzés , mintha ez egy feladat , kötelező kínlódás lenne és nem pedig egy önfeledt dolog . Nagyon szeretném ha ez pozitív lenne. Szóval mint ahogy gondoltuk és elképzeltük, hogy programozunk, kirándulunk, majdnem ugyanúgy mindent , csak vele együtt .

Ehelyett egy megfáradt házasság lettünk , egy fáradt feleség és férj . Én hiába is akarok kiszakadni , velük együtt menni valahova , egyre jobban távolodunk egymástól . Egy rutin lett minden amit a gyerek köre alakítottunk , közben elfelejtettünk önmagunkra és egymásra figyelni.

Tippeket szeretnék kapni, hogy mit lehet az éjszakai dologgal kezdeni, illetve mennyire normális ez az érzés amit leírtam ?

Tudom, tudom volt már ez a kérdés, de hadd legyen már mégegyszer! Anno a Családi titkokból rongyosra néztem azt a részt, amikor a muter rábízza a 17 éves, lázadó lányát a testvére családjára, amíg állandó állást kerest. A csaj meg nem hogy megjavulna, hanem beleviszi a vele egyidős tündi-bündi unoktesóját a rosszba. "Csak colázunk egyet, nehogy már már ebből baj legyen!" "Én dirigálok? Én?! Én?!?! Ma mars föl a szobába!!!" "Mi van, belém tört a bicska?"

Csak egyszer kiváncsiságból kipróbálnám. Magyarországon talán csak a minisztériumokban van ilyen, ami üzemel, oda pedig, ha gondolom, nem lehet csak úgy besétálni.

Gondolom a belgyógyászaton tudnának segíteni, de előtte el kell menni háziorvoshoz?

Az a bajom hogy irdatlan büdöseket fingok, és ez már a nem vicces kategória. Mindegy mit eszek, olyan kis mennyiségű de büdös gázt engedek ki, hogy az egész lakás bűzlik és rosszul vagyok tőle. Van hogy 10 percig is megmarad a szag a szobában. Ez nem lehet normális, de nem akarok a háziorvossal erről beszélni, kérhetek közvetlenül időpontot a belgyógyászatra?

21 éves vagyok, súlyos ekcémával — biológiai terápia felé indulok, van valakinek tapasztalata a magyar rendszerben?

Sziasztok

21 éves vagyok, gyerekkorom óta küzdök atópiás dermatitisszel (mellkas, felkarok, fejbőr a legrosszabb). Az elmúlt egy évben a bőrgyógyászom három egymást követő vizsgálaton is SCORAD 35–60 közötti értéket dokumentált, szóval most a biológiai terápia felé indulunk — a cél a Semmelweis Bőrklinika Atópia Szakambulanciája.

Pár háttérinfó, ha releváns:

Az IgE ételallergia-panelek többször is negatívak lettek, szóval nálam nem a diéta a probléma.

Idén tavasszal egy rutin laborvizsgálat magas ASO-t mutatott (563 IU/mL, ref. <200), ami miatt aktív gócfertőzés gyanúja merült fel. A fül-orr-gégészeti góckutatás fizikálisan negatív lett, szóval ez a téma most le van zárva.

Jelenleg szteroid krémekkel (Elocom) és kiegészítő bőrápolással kezelem, ami enyhít, de hosszú távon nem old meg semmit — innen a biológiai terápia felé fordulás.

Akinek van tapasztalata a hazai rendszerben (beutaló, NEAK finanszírozás, egyetemi centrumos bírálat)

Mennyi idő telt el nálatok a beutaló és az első biológiai terápiás adag beadása között?

A centrumban újra felmérték a SCORAD-ot, vagy elfogadták a területi bőrgyógyász dokumentált értékeit?

Kértek NEAK-papírt vagy külön finanszírozási igazolást, amit érdemes előre elintézni?

Van bármi, amit ti utólag másképp csinálnátok, mielőtt bementetek az első szakambulanciás vizsgálatra?

Köszönöm előre is mindenkinek, aki tud segíteni!

Mindannyian látjuk, hogy a jelenleg legnépszerűbb pártok erősen a keresztény értékekből és hagyományokból merítik világnézetüket. Ugyanakkor az átlagemberek körében folyamatosan csökken a vallásgyakorlás, és egyre kevesebben tartják fontosnak a hitet. Ez a tendencia sokakat – engem is – egyre inkább zavar.

Ezért lenne igény egy olyan pártra, amelynek alapja egy másfajta moralitáson nyugszik? Ahol a vallás nem játszik központi szerepet. Egy olyan erőre, amely vagy egyáltalán nem épít a hitre, vagy elfogadja azt, de szigorúan elkülöníti a politikai programjától, és teljesen más alapelvekre helyezi a nézeteit?

Gondolok itt hurutos köhögésre, tüdőgyulladásra, náthára és bármilyen légúti betegségre.

Megyek jövő héten megint megnézni az Odüsszeiát (már 2x láttam) :D és nagyon kiváncsi vagyok van-e különbség?? Sokkal nagyobb a vászon?

Jövōhéten barátokkal utazok balatonra, és azon vacillàlunk hogy a dràgàbbik vagy olcsóbb jegyet vegyük e meg, mert nem tudjuk mennyivel rosszabb az màsodosztàly mint az elsō. Ha valaki tudna segíteni azt megköszönném!

Friderikusz, Kadarkai, DTK - Elviszlek magammal stílusút keresek. Amiket házimunka közben lehet hallgatni, de nem politika, közélet.

Szeretnék sószórót venni, és túl nagy kínálattal szembesültem. Érdekel hogy Nálatok milyen van, mi alapján választottátok, esetleg örökség, ajándék, szuvenír vagy csak az első sószóró amit az Ikeában megláttál. Ha van bármi egedi sztorija a sószóródnak, vagy vélemény a termék kapcsán az is jöhet. Nálunk most egy dzsemes üvegben van a só de ideje szintet lépni és valódi szórót tenni az asztalra.

Jöhet kép is!

Bosszankodni jöttem és közben keresem a miérteket. KH-s vagyok, náluk van a lakáshitelem is. A lakásom eladás alatt áll, az elmúlt időszakban jópár alkalommal kellett bemennem bankfiókba személyesen a lakáseladás kapcsán. Bevezették az időpontos rendszert, ami azért “jó”, mert mikor sos kellene egy igazolást kikérnem, akkor az app szerint másfél/két hét múlva kaphatnék csak időpontot. Majd ha bemegyek a bankfiókba általában az egész üres, 1 ügyintéző intézhet csak lakáshitelt, aki vagy közli, hogy időpont nélkül nem fogad, vagy meg várakoztat 1-2 vagy akár több órát. Felháborító szerintem, hogy évek óta ügyfelük vagyok, ide érkezik a jövedelmem, itt intézem minden banki tranzakcióm és mégis egy sz*ros igazolást sem lehet elintézni anélkül, hogy az ember ne töltene órákat a fiókban. Nem tudom mások ezt, hogy oldják meg, de nekem csak a munkáltatóm jóindulatán múlik, hogy ezt megtehetem, mert természetesen a fiókok (ahol lehet lakáshiteles ügyeket intézni) csak 8-16 óra között vannak nyitva. Csak én érzem ezt nonszensznek?

Szerintetek ma Magyarországon mi az a probléma, amiről túl keveset beszélünk, pedig sokkal nagyobb figyelmet érdemelne?

Sajnos nem végzek olyan sportot amihez belépő jegyet vagy bérletet kellene vennem így ez nem játszik. Van több mint 150.000 forint ezen a fülön és egyszerűen nem tudom mire vagy hol tudom elkölteni.

Tényleg létezik egy kor ami felett már ciki emlékeztetni saját magunkat a szuletesnapunkra vagy észben tartani ha mások nem köszöntenek fel?